kint süt a nap, sky sailing-et hallgatok és így január végén olyan érzésem van, mintha tavasz lenne. a szívemben legalábbis biztosan. nem túl gyakran írtam ide úgy, hogy boldog voltam, de mostantól így lesz. :) mégis igaz, hogy akkor talál ránk, mikor nem keressük. és most olyan nagyon boldog vagyok, hogy azt szavakba sem tudom foglalni. bárcsak mindig itt lehetnél velem.
szégyellem magam, de mindent félbe hagyok. a filmet még mindig nem fejeztem be, pedig amúgy tényleg tetszik.. a könyvekhez semmi kedvem nincs most. újabban anya régi levelezését olvasom apuval. először azt mondta, hogy nem szabad, de végül itt hagyta őket a szobámban, még egy külön dobozba is pakolta. kedvelem azt a lányt, aki anyu volt régen és őszintén sajnálom, hogy ennyire megváltozott. biztos nagyon jó barátnők lennénk, ha a régi maradt volna. én nem szeretnék pár év múlva más lenni, attól függetlenül, hogy mik érnek.. mindig olyan akarok lenni, amilyen most vagyok, mert úgy érzem hogy most vagyok leginkább önmagam.
ha kicsit melegebb lenne, jó volna kimenni a stégre a folyóhoz. vinnék magammal termoszban meleg teát, elfeküdnék a deszkákon és ott olvasnék, mert ott meglenne hozzá a hangulat. de a legjobb lenne most vidámparkban lenni, yay. :)